Hamuban Sült Pogácsa

     Magyarországi kezdeményezések az élhető környezetért

   Az emberiség évszázadokon keresztül harmóniában együtt tudott élni a természet változásaival, ismerte és követte annak körforgását. Az ipari forradalmat követően azonban, ahogy egyre többen városba költöztek, és a Föld népessége is gyors ütemben növekedett, viszonylag hamar, néhány évtized leforgása alatt az ember egyre jobban távolodott a természettől. Ezzel egy időben gyökeresen átalakultak a megküzdési stratégiáink, a fogyasztásunk, a kapcsolataink, a viszonyulásaink és a problémáink is. Kis falvakban ugyan még fellelhető az idősebb generációk képviselőinek körében a hagyományos ökológiai tudás, és léteznek olyan tudományterületek, amelyek szakemberei azon fáradoznak, hogy ezeket a mozaikosan meglévő ismereteket átmenekítsék a fiatalabb nemzedékekre.

  Habár 1962-ben Rachel Carson Néma tavasz című könyvének hatására elindult a nemzetközi környezetvédő mozgalom, amely sok pozitív változást hozott már eddig is, a valójában fenntartható társadalom és életmód globális szinten még mindig csak ábránd. Napjainkban, túl az információ-technológiai forradalmon, az „okos városok” korában, az y-, z- és alfa-generációk idején, már egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy az emberiség léte és fennmaradása alapvetően még mindig a Föld eltartó képességén és a természetes folyamatokon alapul. Sorolhatnánk a problémákat és kihívásokat, amelyekkel az emberiségnek már ma is, de a jövőben mindenképpen meg kell küzdenie, de itt most az a célunk, hogy olyan magyarországi kezdeményezéseket mutassunk be, amelyek megpróbálnak helyi szinten ezekre a nehézségekre reagálni közösségi összefogással.

   Az erdők képzik a Föld tüdejét, nagy mennyiségben állítanak elő oxigént, ugyanakkor a szárazföldi állatok és növények több mint 70 százalékának nyújtanak élőhelyet. A fák képesek csökkenteni a levegő hőmérsékletét, ami a globális felmelegedés szempontjából kiemelt fontosságú. Ugyanakkor kiszűrik a levegőből a port és a káros anyagok egy részét, oxigént állítanak elő, és csökkentik a légköri szén-dioxid felhalmozódását. Az elmúlt évtizedekben azonban az emberiség sanyarú sorsra ítélte az erdőket, a fakitermelés óriási méreteket öltött.

  FAÜLTETÉSSEL

 Magyarország 10 nemzeti park igazgatósága élen jár abban, hogy ezeket a folyamatokat ellensúlyozza. Illetékességi területeiken csak 2018-ban összesen 1,5 millió csemetét ültettek el, 2019-re pedig a kormányzat további 22 millió fa telepítésére tett ígéretet. Ugyanakkor nem csak a nemzeti parkok veszik ki a részüket ebből a munkából. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata például meghirdette „Tíz év alatt 10 ezer fát Óbuda-Békásmegyerre” programját, amely 2017-2027 között zajlik a városrész közterületein, és ehhez bárki csatlakozhat. Fontos kiemelni ugyanakkor azt is, hogy akinek nem áll módjában részt venni a hasonló kezdeményezésekben, saját kertje, földterületei zöldítésével is sokat tehet a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

     MŰANYAG NÉLKÜL

   A klímaváltozás mellett egy másik óriási terhelést a Föld élővilágára a mértéktelen műanyagszennyezés jelenti. 2016-ban több mint 480 milliárd műanyag üdítős palackot adtak el világszerte, egyes becslések szerint ez 2021-re elérheti a 583 milliárdot. 2016-ban a PET palackoknak alig felét gyűjtötték be, ennek mindössze 7%-át hasznosították újra. A műanyagszennyezés jelentős része jelenleg az édesvizeinket és a Föld óceánjait érinti aggasztó mértékben. 

   A vízfolyásainkat szennyező műanyag palackok összegyűjtésére és megsemmisítésére vállalkozott egy baráti társaság, akik magukat PET kalózoknak nevezik, amikor elindították a PET-kupa programjukat. A folyóból, az ártérről és a Tisza-menti településekről összeszedett flakonokból hajókat építettek és több mint száz folyam-kilométeren keresztül utaztak rajtuk a Tiszán. Végül a szemetet bezúzták és szelektív hulladékgyűjtőkben helyezték el, az eseményről pedig szemléletformáló filmsorozatot forgattak. Az elmúlt években 85 PET hajó épült, ami több mint 38 tonna műanyagszeméttől tehermentesítették a „legmagyarabb folyót”. Munkájuk során 403 súlyosan szennyezett területet tártak fel, ebből 50-et pedig már meg is tisztítottak. A kaland folytatódik, önkéntes munkával lehet csatlakozni. A PET-kupa évről évre három szakaszból áll: hulladékgyűjtés, újrafelhasználás és folyami hajós verseny.

   GUDIZÁS

   A HAT Alapítvány hozta létre a gudi.hu kuponoldalt, amely a tudatos vásárlók számára nyújt platformot ahhoz, hogy vásárlásaikkal közvetlenül társadalmi és környezeti célokat támogassanak. A gudizás fogalmát egy szójátékkal hozták létre az angol „good” (jó) és „goods” (termék) szavakból, amely a „Buy goods to be good!” (Vásárolj úgy, hogy jót teszel!) mondatból ered. A gudizás azt jelenti, hogy azokat a használaton kívüli eszközöket, termékeket, amelyek az egyén számára már nem jelentenek értéket, nem dobja ki, hanem felajánlja mások számára. Ezáltal az üzemeltetők hozzájárulnak egy tudatos vásárlói közösség kialakításához, amelynek része a társadalmi felelősségvállalás népszerűsítése is. A weboldal kedvezményesen megvásárolható termékkínálata mára kiegészült alapítványok, egyesületek és más szociális szervezetek produktumaival is.

     RECIKLI

   A Revita Alapítvány egy olyan modellt alakított ki, amelyben társadalmi célú vállalkozások működtetésén keresztül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben igyekeztek enyhíteni a foglalkoztatási problémákat. A Re-Cikli Műhelyek egy összetett társadalmi és környezeti problémára reagálnak, és rámutatnak arra, hogy ami régi az nem feltétlenül szemét, újra üzembe lehet állítani, vagy át lehet alakítani úgy, hogy új funkciókat lásson el. Céljuk, hogy alternatív mintát mutassanak egyrészt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása terén, másrészt környezeti szempontból fenntartható módon újraépített kerékpárokat és használt kerékpár-alkatrészekből készült ajándéktárgyakat állítsanak elő. Tevékenységük során képzéseket szerveznek megváltozott munkaképességű emberek számára, valamint jól felszerelt műhelyeket alakítottak ki két településen: Baktalórántházán és Devecserben.