Hamuban Sült Pogácsa

   Jane Goodall, a 85 éves népszerű főemlőskutató 1986 óta ideje jelentős részét azzal tölti, hogy a Világ különböző pontjaira utazva felhívja az emberek figyelmét az élővilág pusztulására. 2019 augusztusában, bár személyesen nem, de telefonos élő kapcsolás útján eljutott a napfény városába is, Máté Bence világhírű természetfotós kiállításának szegedi megnyitójára. A női Attenborough-ként is emlegetett tudós üzenete egyértelmű: még nem késtünk el az összefogással, hogy közös erővel, értelmes döntések útján meg tudjuk menteni egyetlen otthonunkat, a Földet.

Goodall szerint minél jobban értjük a vadvilágot, annál jobban törődünk is vele. Mindennapi életünk során, ahogy a feladatainkat végezzük, leggyakrabban nem figyelünk oda a minket körülvevő élővilágra. A legtöbb ember nem érti a természetet, és nagyon sokan nincsenek tisztában annak szépségével sem. Nehéz nem észrevenni, hogy a természet mindenhol pusztul: rovarirtó szereket és egyéb kemikáliákat használunk, szennyezzük a folyókat és óceánokat. Lényegében ott tartunk, hogy a legintellektuálisabb faj, amelyik valaha a Földön élt, elpusztítja az otthonát. Napjainkban, amikor egy kihalási hullám közepén élünk, és egyre gyakrabban hallunk ezekről az eseményekről, nagyon könnyen elveszítjük a reményt, hogy képesek vagyunk megtartani azokat az élőhelyeket, amelyeket fontosnak tartunk. Azonban ha az emberek, és különösen a fiatalok elveszítik a reményt, akkor meg sem próbálnak változásokat elérni.
   Jane Goodall szerint viszont jó okunk van a bizakodásra, hiszen a világ sok bámulatos példát szolgáltat arra, hogy emberek elképesztő eredményeket képesek elérni, amikor azért dolgoznak, hogy visszaállítsanak egy korábban elpusztított élőhelyet. A kutatónő ezért a tartja fontosnak, hogy minél gyorsabban és minél több helyre eljuttassa az üzenetét: ha mindannyian elég gyorsan összefogunk, akkor képesek leszünk megfordítani a káros folyamatokat, és jelentős változásokat tudunk elérni a természet helyreállításában.
   A tudós szerint a másik ok arra, hogy miért is ne adjuk fel a reményt: a fiatalok és a gyerekek igenis foglalkoznak a természettel, és megpróbálják a Földet egy jobb élőhellyé varázsolni. Goodall felidézi David Brower szállóigévé vált mondását, amit utazásai során gyakran hall az emberektől, akikkel találkozik: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. Goodall szerint a valóságban nem kölcsönkaptuk a bolygót, hanem elraboltuk, és évtizedek óta folyamatosan ezt tesszük. Ezért tartja nagyon fontosnak azokat a kezdeményezéseket, amelyekbe a fiatalok is be tudnak kapcsolódni. A világ több mint 60 országában (Magyarországon is) működik egy egyedülálló környezetvédelmi program, amely lehetővé teszi, hogy az emberek kiválasszák azt a tevékenységet, amellyel tevékenyen hozzá szeretnének járulni a természet védelméhez. Ez elérhető óvodákban, iskolákban és egyetemeken is. Világszerte reményre ad okot az, hogy amikor a fiatalok látnak és megértenek egy problémát, és ha még felhatalmazást is kapnak rá, akkor képesek és készek változásokat előidézni. Goodall szerint az a legfontosabb, hogy minden egyes napon mindenki a saját belátása szerint, de tegyen valamit a bolygóért. Ez lehet egy apróságnak tűnő döntés is a vásárlási vagy a táplálkozási szokásainkra vonatkozóan, vagy abban, hogy hogyan bánunk a környezettel – minden számítani fog. Ugyanis, ha minden nap megszületik százezer, pár millió, vagy akár milliárd ilyen értelmes elhatározás, akkor pozitív változások fognak bekövetkezni.
   A harmadik ok arra, hogy ne adjuk fel a reményt, Jane Goodall szerint a bennünk lakozó értelem, ami megkülönbözteti az emberiséget az élővilág más tagjaitól. Az intelligenciánk tette lehetővé, hogy rakétát küldjünk a Marsra, a rakétából pedig egy robot menjen a bolygó felszínére, és ott fényképeket készítsen. A felvételek alapján bárki láthatja, hogy az jelenleg nem alkalmas élőhely az ember számára. A Földön valaha élt legértelmesebb faj pedig tönkreteszi a saját egyetlen otthonát. Ennek Goodall szerint az az oka, hogy elveszett az emberek bölcsessége, amivel olyan megfontolt és érett döntéseket tudnának hozni, amelyek figyelembe veszik a következő nemzedékek érdekeit. Ugyanakkor kiemeli, hogy meggyőződése szerint akkor tudunk emberi módon viselkedni és visszafordítani a folyamatokat, ha egyszerre használjuk az elménket és a szívünket.    
   A kutató szerint a negyedik ok a reményre: a természet ellenálló képessége. Világszerte nagyon sok helyen, köztük Magyarországon is láthatunk olyan területeket, amelyeken korábban megsemmisült az élővilág, majd jelentős erőfeszítéseknek köszönhetően évekkel, évtizedekkel később a növények és az állatok újra benépesítették azt. Léteznek fajok, amelyek a kihalás szélén állnak, és mégis kapnak egy-egy új esélyt.
   Az utolsó, ötödik ok a reményre pedig az, amit a tudós a szellem erejének nevez. Ugyanis élnek köztünk olyan elhívatott emberek, akik egy-egy lehetetlennek tűnő projektbe is belevágnak, kitartanak mellette, és végül sikerre viszik. Elmondása szerint a világ minden tájára igaz, hogy egy-egy rendezvényen a fiatalok és idősek hajlandóak egyöntetűen kivenni a részüket abból, hogy összefogással megmentsük a bolygónk élővilágát.