Hamuban Sült Pogácsa

      Tudjuk, a hiszti ritkán finom líra. Inkább dráma. És van, hogy igencsak mély és felkavaró. A megkérdezett anyukák nagyon nagy százaléka “rémálomként” emlegeti “szeme fényének” dührohamait, amelyben a legrosszabb “a tehetetlenség, amit közben érzek”…

      A hiszti nemcsak a felnőtteknek nehéz – sőt, leginkább a gyermek szenved az indulat mögött fészket rakott saját szorongásától, amit sokszor nevén nevezni sem tud. A hiszti valójában segítségkérés: nem tudom kezelni az érzéseimet, túlnőttek rajtam – ments meg tőlük, anya! Az agyi fejlődés eredménye az, hogy az évek múltával egyre tudatosabb és kontrolláltabb viselkedésre vagyunk képesek. Vagy nem… mert bizony sok felnőttnek problémája a benne érzelmi gombnyomásra sírva fakadó “belső gyermek” drámája.

      Mindennél fontosabb tudatosítani magunkban – a gyermek nem “rossz”, amikor hisztizik, csak éretlen. A szakemberek szerint a baj inkább az, ha csemeténk nem meri kinyilvánítani indulatait – azaz hisztimentes -, az ugyanis komoly, hosszútávon betegítő elfojtásokra utalhat, amelynek érdemes a szülői hátterét időben megvizsgálni, és változtatni az esetleg túl magas elvárásokon.
      Első körben tehát érdemes tudatosítani: hisztizik a gyerekem, tehát nagy baj nincs vele.
      Második körben ránézni: éhes, szomjas, fáradt, melege van, túlpörgetett, unatkozik, ne adj Isten, én hatok rá a belső feszültségemmel – kiváltva belőle a kétségbeesést?
      A felsorolt példákból is látszik – a legtöbb hiszti hátterében rossz közérzet áll (ez a distressz hiszti), nem pedig “akarnokság”, manipulatív szándék (kis Néró-hiszti). Fontos tudni, ilyenkor a racionális érvek semmit nem érnek – hiszen érzelmi káosz idézi elő a kitörést; az egyetlen megoldás: az érzelmek levezetése. Ebben kell segítséget nyújtania a szülőnek. Hogyan? Megértő odafordulással, támogató testi érintéssel, segítő szavakkal, teljes figyelemmel, esetleg figyelemeltereléssel. Ha dühöt adunk vissza válaszként, vagy teljesen figyelmen kívül hagyjuk kiborulását – nem támogatjuk idegrendszerének fejlődését. Nincs rombolóbb szülői reakció ilyenkor, mint bajban lévő gyermekünkre rácsukni az ajtót, és magányba taszítani őt.

      Van a hisztinek egy másik fajtája. Kontrollvágy és manipuláció – azaz a gyermek nem veszti el “az eszét”, helyette vitatkozik velünk, felesel és mindenáron el akar érni valamit nálunk. Erőszakos, kényszerítő magatartást gyakorol, és bizony ha ilyenkor képtelenek vagyunk a nemet mondásra, abban erősítjük imádott csemeténket, hogy felnőttként is gyakorolja a dühvel való játszmázást. Fontos az ilyen kis Néró – hisztik esetén nem figyelmet adni neki, nem belemenni terméketlen vitákba vele, nem dédelgetni őt ebben a helyzetben – hanem határozott nemet mondani, esetleg humorba fordítani a szituációt. A kis Néró a határozatlan felnőttet egy pillanat alatt leigázza, így belső bizonytalanságod táplálása helyett közöld meggyőződéssel: akkor vagyok hajlandó tárgyalni veled, ha ugyanolyan hangerővel közlöd, mit szeretnél, mint én. És addig ne adj teret a kommunikációnak, míg nem találja meg a “normális hangnemet” veled.

      Ne kiabáljunk (nincs értelme és csak a kívánt figyelemhez jut általa, ami erősíti a hisztit), ne büntessünk (csúnya minta), a fizikai bántalmazás szóba sem jöhet, ne használjunk racionális érveket (teljesen értelmetlen), és ne engedjük magunkat megfélemlíteni (az agresszorrá nevelés egyik remek eszköze) – ez három fontos törvény a hisztikezelésben (és nem csak gyerekekkel szemben).
      Egyébként általában három oka van a hisztinek: éhség, betegség vagy – nálunk a leggyakrabban – fáradtság. Ha a kislányom hisztizni kezd, odalépek hozzá, megérintem, és a szemébe nézve azt kérdezem tőle: fáradt vagy, ugye? És van, hogy ettől megnyugszik (distressz hiszti esetén mindig), beleolvad a karjaimba és máris derűsebb a világ… és van persze, hogy nem nyugszik meg (a Kis Néró hisztire ez elég egyértelmű jelzés számomra), és az ölelést is elutasítja. Akkor a fejemben felharsan a belső utasítás: határhúzásra fel!
      A közkedvelt pszichológus, Vekerdy Tamás ezt tanácsolja kis Nérók kezelésére: “Nyugi” – ő a figyelemelterelés módszerének hatékonyságát hangsúlyozta több fórumon. És még valami igen fontosat: ne törődj azzal, hogy mit mond a világ – azért tesz ítélkező megjegyzéseket, mert mentálisan beteg. Jó anya vagy.

A szeretetnyelvek hatalma

       Ismered csemetéd szeretetnyelvét? Akkor azt is tudod, hogy mivel lehet őt leginkább megnyugtatni. Van, akinél a minőségi idő ígérete a leghatékonyabb hisztikezelési eszköz (gyere, játsszunk a babákkal), másoknál az ölelés, a támogató, elismerő, biztató szavak alkalmazása (tudom, hogy meg tudod csinálni), a szívességekkel való meglepetés-szerzés (apropó, megragasztottam az eltört játékodat), vagy az ajándékozás (ugye, szereted a kifestőket?). Érdemes ezekkel is tisztába jönni, mert a megfelelő szeretetnyelv alkalmazása a megfelelő pillanatban – helyzetmentő lehet, hiszen a gyerekben azonnal tudatosodik: “szeretve vagyok”. A számára fontos szeretetnyelv hiányában azonban a hisztik is gyakoribbá válhatnak, merthogy üresen tátong a “szeretettank”, amiből meríteni lehetne a nehéz időszakokban (mindez felnőttekre is igaz).  Ajánlott irodalom